Profil
"Szeretem a tengert, füvet, fát, állatot, élő-és élettelen világot. Az anyagot. Bigott materialista lennék? Nem, a szellem az anyagtalan, de az anyag a szellem világi megnyilvánulása. Fogtechnikus koromban kellett fémet öntenem, mintázni viaszból, gipszből, porcelánból. Nem kötött le az ember ezen szűk szelete. Biológiát és rajzot tanultam, tanítottam, bolyongtam a világban, imádtam a kubai tengerek transzparens, színes világát, a barracudák spirális mozgását, a mongol puszták végtelen, időtlen terét, Indonézia kaotikus művészi csodáit, síelni az Elbrusz, Reinhold Meissner által is a világ legszebb természetes sípályájának tartott 5000-es csúcsai között, megismerni Vanuatu, Tonga, Tahiti, Bora Bora barátságos szigetlakóit, énekeit, bánatukat, hitüket, mélységes tiszteletüket a szeretett szigetükért, élvezni mértéktelen étvágyukat a "szép", az erotikus, a buja, a bőséges iránt. Merültem tengerekben, óceánokban, soha nem látott intenzitással ragyogtak a trópusi napfényben megvillanó citromsárga, acélkék, vörös halak, korallok, növények. Áthatolhatatlan esőerdők a zöldek minden variációját elém állították. És a valódi béke szigete: Új Zéland.Szeretem. Ugyan honvágyam hazahajt, itthon nem tudom melyik az otthonom, visszavágyom. Körbeutaztam a földet, tudom :kicsi kék és törékeny!Ezt látom 11 ezer méter magasból, de mikroszkópomon keresztül hasonló csodák múló kavalkádját érzékelem. Földlakó vagyok. Én is, megannyi élő és élettelennek tűnő, színekben, formákban gazdag isteni teremtménnyel együtt. A múló idővel, útjaim során azt érzékelem, mindez pusztulóban van. Nem akarom, hogy e csodákat ne láthassák gyerekeim, tanítványaim, a jövő felfedezői. Töredékeket hoztam a ..végtelen világból, szeretettel nyújtom a fogadó felé."
Ezekkel a szavakkal vall magáról, filozófiájáról, a világhoz való viszonyáról Prokop Igor Jenő.